Kedves Törpikéim!Kedves Nagybetűs szülők!
Még egyszer szeretném megköszönni nektek az egész évi türelmet,hozzáállást,amit tanusítottatok!Továbbá köszönöm szépen a csodás ajándékokat is,amelyek már a figyelmességen jóval túlmutatnak!!Bőven elég lett volna egy csokor virág!!De tudjátok mit,másrészt pedig nagyon örülök nekik....mert valahányszor használom őket,eszembe juttok:Olívia,ahogy bevágja a durcit,utána pedig tündérien rám mosolyog,amolyan "nehogy megbüntess óvónéni" mosollyal;Dimény Annácska,ahogyan napmintnap hozzám bújik,ahogy szeretetteljesen megölel;kicsi Pepi,akire mindig tudtam számítani,ő volt a " férfi" a csapatban;Sólyom Anna,az örök báj,"csajosság",pihe-puha puszikái szebbé tették a napokat;Sólyom Péter,aki sokszor anyának szólított,aki napjában többször csakúgy odabújt hozzám;Ábika,akivel remek baráti kapcsolatunk lett,aki csak úgy terelgette a többieket,játékszedés közben,igazi férfiként,örök huncut kisfúként;na,és itt van Sárika....hányszor is mondtam ki egész évben a "Sóóóóóólyoooooooooom Sááááraaaa,hol vagy már megint?"mondatot-de olyan jó érzés volt,amikor "hosszú" keresés után az óvoda valameyik szegletében rá találtam,ő meg csak mosolygott orrfelhúzva,huncutul;kicsi Emese,aki mindig mosolygott,aki mindig mosolyt csalt az arcomra;kicsi Teréz.....hm....talán ő volt az egyik legnagyobb "egyéniség" a csapatban....akaratos,kicsit öntörvényű,de nagyon szerethető;hm....kicsi Szili....az egyik oszlopostagunk.....ő mindig csak mosloygott,néha huncutkodott,de mindennap mutatott valami újat....Cindy baba....nos,ő volt a legcsendesebb,de olyan édesen tudott mosolyogni,hogy mindenkit levett a lábáról.......Így aztán csoda,hogy a szívemhez nőtettek?
Megerősítettétek bennem azt,hogy igenis a világ legjobb szakmája óvónéninek lenni.....jó volt erre az útra "tévedni".....jó volt Krasznára "tévedni"!Büszek vagyok arra,hogy az "óbónénitek" lehettem!Sokat nevettünk együtt,sokat játszodtunk együtt,sokat ráncoltuk a szemöldökünk...ki-ki a magáét...de sokat tanultunk egymástól...ti tőlem...de legalább annyit én tőletek!Volt egy nagyon nehéz,személyes időszakom ebben a tanévben.....sokszor mentem be "kedvtelenül",de csak addig tartott,míg valamelyikőtök megérkezett,...utána újra szebb lett a világ!!Amennyi energiát elvetettek,annyit vissza is adtatok szeretetben,ölelésben mérve!!Köszönöm nektek ezt a gyönyörű tanévet!Néha Hófehérkének érezhettem magam közöttetek,törpikék között!!
Örülök,hogy megismerhettelek titeket,kedves gyermekek és kedves anyukák,apukák!!A Jó Isten áldása legyen rajtatok/rajtunk!!kellemes,pihentető nyarat kívánok!Töltődjetek fel,mert ősszel,immár kis "csopotosok" lesztek!!
Szeretettel ölel titeket,Emese óbónéni <3
